2008. november 7., péntek

Jellegzetességek, szokások - és néha furcsaságok európai szemmel

Már régóta szeretnék egy ilyen bejegyzést írni, úgy látszik mostanra érett meg bennem a téma:
1. Itt szokatlan dolog, hogy valaki egyedül vagy csupán kettecskén menjen el étterembe kajálni. Nagy családok, baráti társaságok, üzletfelek csoportosan, együtt mennek enni. Épp ezért az adagok is elég nagyok és mindent középre raknak, de mindenki kap maga elé egy kis csészét, amibe a pálcikájával azt pakol, amit csak szeretne.
2. Kajálás közben minden szemetet bedobálnak az asztal alá, ez itt normális - mi meg csak nézünk, mekkora disznóólat hagynak maguk után. Persze ők meg biztos azt gondolják, milyen gusztustalan, h mi a lerágott rákollókat az asztalon egy csészében gyűjtjük, nem tudom...
3. Még mindig a kajánál maradva a helyi specialitások:tészta leves (ennek gyenge, junk food változata a műanyagleves, meg a smackek, amit azért persze itt tonnaszámra fogyasztanak), hot pot és spring rolls, azaz tavaszi tekercs, jó, meg persze a rizs és halak, meg tengeri herkentyűk - a teljesség igénye nélkül most ennyi jutott nagy hirtelen eszembe és persze ezeknek sokféle változata, különféle fűszerekkel és erőssel bolondítva. (ó, az Erős Pityu kismiska az itteni csipőspaprikákhoz képest!) A hot pot a következőképp néz ki: hoznak egy asztali forralóedényt, amiben alul viaszt égetnek, ebben forr az enyhén fűszerezett víz és a kedves vendég főzi meg helyben magának a húst, halat, herkentyűket, zöldségeket és persze a végén finom leves is lesz belőle! Csak ajánlani tudom, tényleg!
4. Az itteniek reggelire is ugyanazt eszik, mint ebédre vagy vacsorára - vagyis ez persze csak durván igaz, mert noodle soupot esznek reggelire és azután mondjuk műanyaglevest vagy rizst ebédre és hot potot vacsira - de valahogy ezek nekem olyan egykaptafa kaják. No, és most már értitek, miért nőnek meg olyan hatalmasra?
5. Nagyon családcentrikusak és különösen gyerekszeretők - ez tök jó, csak sokkal erősebben fejezik ki, mint ami nálunk megszokott- ha látnak egy gyereket, össze-vissza puszilgatják, fogdossák, mondta Soia, hogy néha ütögetik? őket és nem egyszer előfordult, hogy ha a fián nem volt pelenka, akkor fogdosták a fütyülőjét is.
6. Persze egymás között a felnőttek is sokkal kisebb intim zónával rendelkeznek, mint mi. Sokszor a férfiak is fogdossák, simogatják, meg kurkásszák egymást. (Ja, igen, de a praktikusan hosszúra hagyott kisujj körömről inkább nem is írok...)
7. A kisgyerekeket csöppség koruktól fogva szállítják a robogón, nemegyszer látunk kétévesforma gyereket, aki a mamája mögött ülve kapaszkodik bele és ennyi... Mindenki hord bukót, de a gyerekekre csak elvétve raknak.
8. Közlekedési és szállítási kultúrájukat most hagyjuk, az inkább képekben jó, csak annyit, hogy tegnap láttam egy csókát, aki ketrecekben maga mögött vagy száz patkányt szállított a robogón.
Biztos sokmindent kifelejtettem és biztos van, amit a kelleténél jobban kifiguráztam - ezt döntsétek el ti. :) Végezetül még beszúrok egy mobil akvarista boltot:

2008. november 6., csütörtök

Hotel Best CM

Múlt hét pénteken tehát átköltöztünk a Best Ca Mau Hotelbe. Hihetetlen mennyiségű cuccot sikerült felhalmoznunk ez alatt a pár hónap alatt! - ez csak most tudatosult bennem a pakolásnál, meg az átcuccolásnál. No, de azért sikerült. Szombaton du. éppen bánatosan méregettem a hotel szobát, hogy vajon ezt is meg fogom-e szokni, vagy megszeretni, ill. hogy hogyan is rendezzük be, amikor ledermedtem, mert észrevettem, hogy nincs rajtam a jeggyűrűm. Rémlett is, hogy mielőtt eljöttünk, még mosogattam, mert nem akartam szennyes edényeket otthagyni. Na, gyorsan felkaptam vmit, pénztárca, kulcs, taxiba be, zuhogó esőben taxiból ki és beszaladtam az ürességtől kongó apartmanházba. Sehol senki, a gekkok vették át teljesen az uralmat a házban. Felkaptam a régi kulcsunkat a recepcióról és bahatolván megtaláltam a gyűrűmet. Pffjuhh! Meglett! :)
Először örültem, mint majom a farkának, hogy nincsenek hangyák. Hát ez a csoda két napig tartott, de tulajdonképpen amíg csótánnyal nem találkozom, addig nem panaszkodom. (Sajnos Soia mondta, hogy azért elvétve lehet velük találkozni.) Hangyapajtikkal már elég jól összebarátkoztunk, mivel, ha feltakarítom, amire csapatostul jönnek, akkor ahogy megjelentek, ugyanúgy el is tűnnek.
Egyébként gyönyörű a szobánk, tágas és fényes, egész tűrhető bútorokkal berendezve és a fürdőszoba is gyönyörű és hatalmas. Így fest a szoba egyik fele,
és így a másik.
Meg készítettem egy képet a szoba egyik, az ágy melletti sarkából átlósan is, hogy lássátok, milyen hatalmas a szoba.
Tegnapelőtt úsztam a hotel kinti medencéjében :)) és napoztam is. :) Az sem rossz! ;)
No, de végre elállt az eső, uh most megyek a piacra!