2008. december 7., vasárnap

Ádvent 2. vasárnapja

Nem is meséltem még Nektek, hogy van ádventi koszorúnk!! - saját készítésű :) - és ádventi naptárunk, ezt pedig Morzsától (Guri anyukájától) kaptuk. A koszorú történetét leírtam Juditnak egy e-mailben: "Vettünk Saigonban négy gyertyát, igaz, ugyan, hogy kettő fehér, egy rózsaszín és egy lila :), de van :), lejártuk érte a lábunkat - most pedig ráraktam őket egy ovális tányérra. Hát ilyen, zöld az nincs benne, de itt örökzöldet találni elég nehéz... Gondoltam rá, h origamizok vmit, de színes papírom sincs, uh végül is úgy érzem, boldog tulajdonosa vagyok ennek a kis szedett-vedett koszorú-féleségnek. :D"
Képzeljétek, szombaton robogóval mentem piacra. :D Szokás szerint kértem taxit a recepción, de valami gixer lehetett, a csajszi uis izgatottan magyarázni kezdett a közelben álló mindenes fickónak, aki felém fordult mosolyogva: "No taxi. Motorbike?" - kérdezte pajkos szemekkel, gondolván, hogy úgysem merem megkockáztatni. Legnagyobb meglepetésére azonban bólintottam, hogy ok - no, persze, egy pillanatnyi hatásszünet után! ;) Kaptam egy bukót és már száguldottunk is a piac felé. Gyengébb idegzetű Olvasóimat megnyugtatandó jelzem, hogy épségben meg is érkeztem. :)
No, de, jó, jó, most már folytatom akkor a nyaralás leírását, tudom, hogy erre vagytok kíváncsiak! :P Kezdjük Nha Tranggal! Estefelé érkezett oda a gépünk, pontosabban az 50 km-rel arrébb levő reptérre :S, ami nem tudom, hol volt feltüntetve, pedig elég sokat böngésztem az utazás előtt a netet, de ezt sehol nem láttam... Ott a helyszínen tudtunk fuvart szerezni, uh be is ültünk mind az öten egy dobozba, csomagostul -mindenestül. Mi csak sejtettük a hátsó ülésről, hogy nem lehetnek túl jók a látási viszonyok, - sötét is volt, esett is és állandóan párásodott, uh a csóka eleinte a kezével, majd pedig a nyakkendőjével törölgette az ablakot és mindeközben negyvennel száguldott uticélunk felé - de szegény István az anyósülésen majd idegösszeroppanást kapott, mire odaértünk. Persze még az előbb említetteken kívül a vietnamiak vezetési stílusa is közrejátszott az idegborzolásban - mi Gurival már hozzáedződtünk :) - uis 1000-es fordulatszám fölé nem igazán mennek, uh rendszeresen elég masszívan csörgetik a motort. István füle ezt elég nehezen viselte, olyannyira, hogy hét vége felé Saigonban a reptérre menet meg is próbálta a sofőrt vezetni tanítani: "Motor cirip-cirip, no good, no good!" :)
Szép, igényes és ízléses hotelben szálltunk meg nem messze a tengerparttól. Sajnos az ott töltött pár nap alatt nem tudtunk fürdeni és strandolni, (csak a hotel medencéjében úszkálni), mivel épp ekkortájt kanyarodott Vietnam felé egy tájfun, aminek az előszelét már éreztük, felhős és szeles volt az idő, a tenger viharos és mindenféle hordalékot dobott ki a partra. Hát nem éppen ideális a tengerparti fürdőzéshez, de azért szülőknek volt elég újdonság és akadt egy-két turistalátványosság is, uh nem unatkoztunk.
Voltunk a Long Son Pagodánál, ahol buddhista szerzetesek élnek és mellette van egy iskola, ahol árvák tanulnak - legalábbis ezt állította pár minket körülvevő fiatal, akik kedvesen körbevezettek, majd hihetetlenül aggresszíven kértek megdöbbentő mennyiségű adományt. Hát tanultunk a leckéből, bár mentségünkre legyen szólva, más helyen nem találkoztunk ilyen brutális módszerrel kéregető emberekkel. No, de erről ennyit, ez nem egy vidám történet, pedig maga a pagoda szép volt, meg főleg a környezete, kedvenc képemet is itt készítettem a szerzetesek udvarában.

Van itt egy - ha jól emlékszem 18 m-es - Buddha szobor is a hegy tetején, amíg oda felmásztunk, egy érdekes haranglábat is láttunk, de ezeket most nem szúrom be, mert most nagyon lassan megy a képfeltöltés, a picasan megtaláljátok.
Beszúrok viszont még egy képet a Po Nagar Cham tornyokról, ezek szintén buddhista templomok voltak, kívül gyönyörű szépek, belül pedig az épületek roppant egyszerűek, de tele szobrokkal, színes kegytárgyakkal, ajándékokkal és füstölőkkel és persze csak cipőt levéve lehetett bemenni.
Ezeken kívül sétáltunk a városban, tengerparton, jókat kajáltunk, beszélgettünk és fertőtlenítettünk! ;)
Jajj, a hajótúrát majdnem kifelejtettem, de ez megint egy nagyobb falat, uh ezt majd legközelebb!

Nincsenek megjegyzések: