2008. augusztus 4., hétfő

Suzieval a piacon

No, hát jólfejlett kis depressziómból sikerült kizökkentenie a ma délelőtti programnak. Piacra mentem az egyik siemenses fickó barátnőjével, aki már január óta(!) itt él. Hm. Ő már naggyon kis otthonosan mozog itt, már nem ugrál el a motorbiciklik elől, hanem hagyja, hogy kikerülgessék; nem zavarja, hogy nincs járda, és egyedül a por és az állandó dudálás, amit ő sem tudott megszokni. Apropó, dudálás, erről még nem meséltem. A vietnámiak imádnak zajt csapni és ez az élet rengeteg területén megmutatkozik: a közlekedésben vmi olyasmi lehet náluk a duda jelentése, hogy "Figyelj, mert jövök!", mert állandóan nyomják. Tehát akkor is dudálnak, ha fél méterre ki tudnak valakit kerülni (és ne feledjük, itt az ötéves kisgyerekek mellett is 5 centire húznak el!) , illetve van olyan is, hogy egy robogót kikerülve többször dudálnak. Az apartmanba ütemes időközönként behallatszik a biciklis árusok csipogó dudája, ennek tisztára olyan hangja van, mint a gumikacsáknak. Ja, igen, ne feledjük a kocsikat sem, amik tolatáskor feltétlenül szaggatottan sípolnak, vagy még többször lambadát játszanak, de van olyan teherautó, amelyik indexeléskor is hangot ad. És akkor ez még csak a közlekedés! Én leginkább az itthoni kütyüktől őrülök meg, - amelyek persze mind környékbeli gyártásúak - hiszen a mikro az otthoni kis "pitty"-hez képest itt négyszer üvölti el magát és amennyiben nem szabadítod meg őt a belerakott ételtől/italtól, akkor mindig újrakezdi. A mosógép meg szól egyszer MIELŐTT lejárna, azután egyszer meg, amikor lajárt. ??? Nekem egy is elég lenne, főleg, hogy a hátralévő időt is folyamatosan kiírja :)
No, mindegy, vissza a piacra. Először húst vettünk, ugye elsősorban ezért mentünk, hiszen ezt máshol nem lehet beszerezni. No, még a lelkes Suzie is mosolyogva figyelte a reakciómat a hús-részleg láttán és kérdezte, hogy: "Sieht lecker aus, neeeeeee?" A szagok, a hőmérséklet és a látvány együttese leírhatatlan élményt ad, az étvágyat pedig mondjuk nem feltétlenül fokozza. Néhány beárnyékolt pult mögött ücsörögnek fogatlan, kedvesen mosolygó nénikék, a pulton mindenféle húsdarabok kidobálva viszonylag szortírozva és fölöttük madzagra kötve különböző egyéb részek, főleg belsőségek, fülek, farkak, lábak, stb... Hmmmmmmm. Marhát kicsit nehezebb volt venni, disznó mindenhol van, 1 kg-ért 50.000 dongot fizettem, vagyis 500 Ft-ot. Szép szinű husi volt, meglátjuk milyen lesz, mert ugye azon már ne aggódjon fölöslegesen itten egy európai, hogy nincs hűtve a 40 C fokban és legyek szálldosnak körülötte. Take it easy! :)
Amikor kérdeztük, hogy csirke vagy pulyka nincs-e - Suzie persze rutinosan egy német-vietnami szótárral jár vásárolni, nos, egy angol-vietnami szótár nekem se ártana - akkor hosszas tanakodás után egy lány odavezetett minket egy árushoz, ahol élő összekötözött kacsákat mérlegeltek épp :S, de maximum lepucolt egész szárnyast kaphattunk volna. Jót nevettek rajtunk, hogy nem vettünk! :) (Hát igen, itt az a vicces, hogy ők legalább annyit nevetnek rajtunk, mint mi rajtuk - de ez így van jól! :) )
3 egész fokhagymát 10 Ft-ért vettem (1000 dong - mindig 2 0-át kell lecsapni!), egy ananászt 60 Ft-ért, krumplit és hagymát 1-1 kg-ot összesen 25.000 dongért vettem, tehát 250 Ft-ért. A legdrágább egy fürt gyümölcs volt, olyan kis barna golyócskák, amilyenről múltkor is írtam. Gurinak el ne áruljátok, hogy 45.000 dong volt egy köteg, mert ő nem szereti. Pszt! :) Viszont be is linkelem a képét - hazaérve lefényképeztem ugyanis, hogy ti it láthassátok! A jobb oldali képen a gyümölcsben lévő magokat is láthatjátok, olyanok, mint a vadgesztenyék, de kisebb méretűek.
Ja, igen, egyik nap nevettem azon, hogy itt valami nincs rendben a méretekkel. Az emberek picik - Suzie is mesélte, hogy ők nem tudnak itt cipőt venni maguknak, mert férfiban 43-as, nőiben pedig 38-as a legnagyobb méret! - a csúszó-mászók, rovarok, bogarak, pókok,patkányok stb. viszont hatalmasak. A banán meg picike. A kis mini-banán harmadakkora, mint nálunk. Ezt is lefényképeztem nektek, illetve a gyümitálat, az ananászhoz tudjátok viszonyítani a méretét.

No, mára ennyit, pedig még lenne mesélnivalóm, de most fordítok.

2 megjegyzés:

Unknown írta...

Juhuuu Zumi! Belejossz a piacjarasba te is egykettore! A klafa gyumibol majd hozz egy kis kostolot!! pupi

zümi írta...

Ja-ja, persze, a Speckó csajszi is megmondta, h igazi kis Survivor csajszi vok itt a sárgák között! :D :D hááát, gyümi nem biztos, h be fog férni a csomagba, de majd meglátjuk, mit tehetek a jó ügy érdekében! ;)