2008. augusztus 14., csütörtök

Visszatértem! :)

No, kedves Olvasóim, pár nap különböző okokból történő gyengélkedés, első hivatalos szabadnap révén láblógatás és saigoni orvoslátogatás után ismét tollat ragadok.
Hadd kezdjem az elmaradt templomokkal, azután meglátjuk, mi fér bele most, és mi csusszan át holnapra. Múlt hét vége felé csatangoltunk Suzieval Ca Mauban, megnéztünk pár templomot és pagodát, fényképezgettünk, meg beültünk egy helyi menő kávézóba/fagyizóba. HŰHA!
Két hagyományos, nálunk megszokott templomot láttunk, az egyik katolikus, a másik evangélikus. Sajnos ezek elég lepukkantak és elhagyatottak voltak, nem sikerült bejutnunk, sőt, én a miseidőpontokat is csak később, a hotelportán megkérdezve tudtam meg. Egy Cao Dai templomba viszont bejutottunk - tudjátok, ez a Vietnamban, a 20-as években született vallás, amely négy vallás tanaiból táplálkozik, erről már korábban beszámoltam. Beszúrok azonban egy kültéri és egy beltéri képet a templomról, hogy lássátok hihetetlen - európai szemmel inkább giccsesnek és ízlésficamosnak tűnő - színpompáját, meg persze a szimbólumok lenyűgöző kavalkádját és furcsaságait. (Vicces, hogy mennyire eltaláltam a korábbi blogbejegyzésben a színek használatát, a neten bóklászva uis rábukkantam arra, hogy a szertartásoknál különböző színekkel jelölik az egyes vallásokat, csak éppen más sorrendben, mint ahogy én tettem.) Egyébként itt az apartmantól 100 m-re is most építenek át és újítanak fel egy Cao Dai templomot, figyeltem, elég gyorsan haladnak, uh ha készen lesznek, akkor fényképezőgépet ragadok :) és kattogtatok ott is egy kicsit - végül is, nem mindennap lát ilyet az ember!
Három pagodát is láttunk - ezek valószínűleg budddhista "templomok" - egybe nem tudtunk bemenni, a másodikba pedig Suzie nem akart, mesélte, hogy legutóbb, amikor bekukkantottak, akkor egy nő hihetetlen mennyiségű zöld teával kínálta őket és csak 4 óra elteltével szabadultak onnan. Ezúttal nem kockáztattunk, majd legközelebb, ha egyedül, vagy Gurival megyek. :)) A harmadik 'QUAN AM CO TU' pagodánál akadt egy végtelenül szomorú szemű vezetőnk, aki körbevitt minket. Itt szerzetesek is laktak a pagoda mellett és kisfiúk, meg kislányok is voltak ugyanolyan halványkék, hosszú öltözetben. A pagoda belseje a Cao Dai teplomhoz hasonlóan agyondíszített és színes volt, de itt természetesen körbe Buddha szobrok és a szimbólumvilága is kicsit más volt.
Ezek után Suzie viccesen megjegyezte, hogy lassítsunk a városnézéssel, mert így két nap alatt megnézzük Ca Mau összes nevezetességét és mit csinálunk majd a fennmaradó három hónapban. Beültünk hát egy kávézóba, Suzie folyamatosan döntötte le az eper- és narancsleveleket - nem néztek ki rosszul ;) - én meg mennyei jegeskávét ittam!!! Naggyon finom kávéjuk van, meg kell hagyni. Jobb helyeken egyébként mindig hoznak jégkockákkal teli, hideg cukrozatlan zöld teát ajándékba, ez nagyon jólesik annak, aki szereti - uis jó fűszeres íze van, ami nem mindenkinek ízlik. Én szeretem :)! Itt ezenkívül zselé figurákat is hoztak, ezt a zselé-mánia dolgot az amerikaiak hozhatták magukkal és honosíthatták meg, na, ezek borzasztóak!! :S És hogy ki ne felejtsem - mindig rájuk kell szólni, hogy "no sugar", persze véletlenül sem "without sugar", vagy pedig "csup-csup" (jelentése: kevés) sugar - uis mindent agyoncukroznak, még a frissen facsart narancslevelet is!!! Ja, és persze az elmaradhatatlan asztal alatti kis kedves társasági lény itt is tiszteletét tette! :D :D
Nu, a szabadnapról, itteni házakról, meg a saigoni utamról majd holnap. Viszlát. :)

2 megjegyzés:

Iluska írta...

Szia Viki!Nagyon tetszik a blogod, en is gondolkozom valami hasonlon, addig is irj es fotozz szorgalmasan.
Puszi:
Manó

zümi írta...

Szia Manóóóóóóóóóóóó!:)
Örülök, hogy tetszik; szuper,ha írsz, én is szívesen olvasgatok/nézegetek képeket Ausztráliáról!
puszi,
Viki